A páratlanujjú patások rendjén belül a lófélék családja négy részre oszlik: lovakra, szamarakra, félszamarakra és zebrákra. A lovaknak és minden közvetlen rokonuknak egyetlen, patában végződő középső ujjuk éri a talajt, de míg a lovak elülső és hátulsó lábain is megtalálható az úgynevezett szarugesztenye, ami az elcsökevényesedett ötödik ujj maradványa, addig a lófélék családjának összes többi tagjánál csak az elülső végtagokon látható ez a képződmény, a hátulsókon nem.

A szamarak alcsaládjába a házi szamáron kívül két ma is élő vadszamár faj, a núbiai és a szomáliai vadszamár tartozik. A mindenki által ismert házi szamár az afrikai vadszamár háziasításával jött létre. Elsősorban Dél-Európában, valamint Ázsiában és Afrikában hasznos segítőtársa az ott élő embereknek, mivel igénytelenségének köszönhetően a "szegény ember lovaként" sokoldalúan használható akár hátas, akár fogatos célra.

A félszamarak a szamaraknál kisebb, karcsúbb, kecsesebb megjelenésűek, könnyen megszelídíthető, de nem háziasítható állatok. Ázsia sivatagos területein élnek, Iránban az onager, Türkmenisztánban a kulán, Mongóliában a dzsigettáj, míg Tibetben a kiang honos.