Az ember "jótékony beavatkozása" előtt fajtának minősült egy adott területet benépesítő lócsoport vagy lócsoportok. A környezet hatásának és a csoporttagok közti rokonságnak köszönhetően ezek a lovak hasonlóságot mutattak alkatilag, a szőrzet színében, testnagyságban, mozgásban és általános tulajdonságokban. Ezeket a fajtákat, mint például az arabot, berbert és kisebb mértékben a kezdeti pónifajtákat tekinthetjük "természetes" fajtáknak.

Modern értelemben akkor beszélhetünk fajtáról, ha az rendelkezik saját méneskönyvvel. Ez regisztrálja a származást. Az így bejegyzett lovakat megfelelő ideig tartó szelekcióval tenyésztették úgy, hogy állandóan mutassák a szabványos, közös vonásokat, és az egyértelműen meghatározott jellemzőket méretre, alkatra, mozgásra és esetleg színre vonatkozólag. Azok a fajták, amelyek megfelelnek ezen követelményeknek, viszonylag újak, és csak kevés méneskönyv idősebb 100 évesnél.