A világ leggyorsabb lovai az angol telivérek, hiszen ezeket a lovakat évszázadokon át a gyorsaságra és a kimagasló állóképességre tenyésztették. Mára az angol telivérek a galoppversenyek szinte egyeduralkodó szereplői, néhány verseny félvértől eltekintve - melyek szintén nagyrészt telivér ősöktől származnak, de nem tiszta angol telivérek - egyetlen lófajta egyedei sem tudják gyorsaságban felvenni a versenyt velük. Őseik Nagy-Britanniában élő kelta galloway lovak, amelyek már a római időkben híresek voltak gyorsaságukról és kiváló állóképességükről. A galloway kancákat kezdetben ibériai, később keleti ménekkel fedeztették, de a méneken kívül később kancákat is importáltak, ezek közül is a leghíresebb volt a negyven kancából álló királyi ménes, a Royal Mares.
Az angol telivér fajta létezését hivatalosan 1793-tól, az első General Stud Book megjelenésétől számíthatjuk, bár a három legjelentősebb alapító mén, Beerly's Turk, Darley Arabian és Godolphin Arabian méga XVII. század végén, illetve a XVIII. század elején érkezett a szigetországba.
Az angol telivérek akkoriban persze nemcsak a lóversenypályákon, hanem katonai szolgálatban is szerepeltek. Az igazi áttörést az 1815-ös waterlooi csata jelentette, ahol az angolok terepen kiképzett, gyors, fordulékony, finom lovai fényes győzelmet arattak a napóleoni seregek nehezebb testfelépítésű, közelharcra kiképzett spanyol lovai fölött. Ezzel megkezdődött az angol telivérnek, mint fajtanemesítőnek világraszóló karrierje.
Napjainkban ezek a gyors lovak szerencsére nem a csatamezőkön, hanem a lóversenypályákon kamatoztathatják tudásukat. A versenypályáról lekerülő telivérek egy része pedig később a lovassportok különféle ágaiban - elsősorban díjugratásban és militaryban - versenyez tovább.
![](http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/nlmfo/2003/03/image/22-1.jpg)
|